Jelenlegi hely

Témavázlat 77

Témavázlat
Biometrikus adatok a rendészeti személyazonosításban
Témavezető: Dr. Balla József PhD 
A kutatási téma leírása:
Az Európai Unió és a schengeni térség biztonságának megteremtése érdekében 2001-től számos szabályozás született, amelyek arra hivatottak, hogy garantálják az érintett térségbe utazó és az ott tartózkodó személyek biometrikus adataik alapján történő személyazonosítását. Az azonosítás alapjául szolgáló adatbázisok (pl. Vízum Információs Rendszer, Schengeni Információs Rendszer, EURODAC) rendelkezésre állnak, illetve az úti- okmányokban is rögzítésre kerülnek ezen adatok. Ezzel együtt azonban a gyakorlati alkalmazásuk tekintetében a biztonsági szint növelésére gyakorolt hatásuk eltérő lehet, illetve annak mérése is kérdéseket vethet fel. A tudományos kutatás igényét veti fel az a megközelítés, hogy egy-egy, az Európai Unió tagállamai által egységesen alkalmazott biometrikus azonosító alkalmas-e például a rendészeti vagy a bűnügyi munkában azonos szinten betölteni a szerepét. Lehet-e egyazon biometrikus azonosítót alkalmazni például a schengeni külső határon a közúti-, vasúti-, folyami- és légi határátkelőhelyeken, vagy a közúti igazoltatások során például alsóbbrendű úton, főúton, autópályán, eltérő látási (éjszaka, nappal) és időjárási (pl.: hidegben, melegben, esőben, hóesésében, szélben) körülmények között? Lehet-e a rendészeti és a bűnügyi célú személyazonosításnak azonos biometrikus azonosító az „tárgya”? A kutatás arra keresi a választ, hogy milyen biometrikus azonosító alkalmas az egyes ellenőrzési helyszíneken és ellenőrzési körülmények között megbízható személyazonosításra, illetve lehet-e eltérő biztonsági szinteket meghatározni és azokhoz rendelni biometrikus azonosítót. A cél, olyan szakmai szempontrendszer meghatározása, amely megfelelő alapot adhat az ellenőrzéshez szükséges eszközök műszaki követelményeinek meghatározásához, amely műszaki követelményrendszer már nem tárgya ezen téma kutatásának.

Kutatási célok:

  1. Az Európai Unió tagállamai által kötelezően alkalmazandó biometrikus adatok megfelelőségének és ellenőrizhetőségének vizsgálata az egyes személyazonosítási eljárások végrehajtási helye, körülménye és ellenőrzési metodikája szerint.
  2. A különböző ellenőrzési helyszínekhez és körülményekhez igazodó biomertikus adatoknak, és azok prioritási sorrendjének meghatározása.
  3. Az ellenőrzés helyszínéhez és körülményéhez igazodó szakmai követelményrendszer maghatározása az ellenőrzés infrastruktúrális feltételeinek biztosításához. 

Irodalom:

  1. Balla József: A biometrikus adatokat tartalmazó úti és személyazonosító okmányok biztonságnövelő hatása a határ- és közbiztonság alakulására, Doktori/PhD/ értekezés, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2013., - p. 172
  2. József Balla: Biometric data in documents. (www.biztonságpolitika.hu, 2013., ISSN 2062-4379) p. 12
  3. Balla József: Biometrikus adatok a személyazonosításban, Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, Pécs, 2013., - p. 287-294.
  1. Földesi K. Kovács T.: Specification in the practice of law enforcement (Application of biometry) Acta Technica Corviniensis – Bulletin of Engineering, Timisoara, Romania 2015/3, pp. 155-160. ISSN: 2067-3809
  1. Frontex: BIOPASS Study on Automated Biometric Border Crossing Systems for Registered  Passenger at Four European Airports. Warsaw, August 2007.
  2. Frontex, Best Practice Technical Guidelines for Automated Border Control (ABC) Systems, Warsaw, 2012.
  3. Frontex: Best Practice Operational Guidelines for Automated Border Control (ABC) Systems, Warsaw, 2016.

Hazai és/vagy nemzetközi kapcsolatok a fenti témában:
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola