Jelenlegi hely

Témavázlat 81

Kutatási téma címe:
A biztonságtudomány kutatása és fejlesztése a katasztrófák elleni védekezés rendszerében Témavezető: Dr. Nagy Rudolf adjunktus Munkahely: Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Beosztása: adjunktus Telefonszám: +36-1-666-5446 E-mail cím: nagy [pont] rudolfatbgk [pont] uni-obuda [pont] hu II. Tanulmányok és iskolai végzettség

Dátum (tól-ig)

Oktatási intézmény

Szak

Végzettség megnevezése

1988. – 1992.

Oroszországi Tambovi Vegyivédelmi Főiskola, Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola

vegyivédelmi

vegyivédelmi üzemmérnök

1999. – 2003.

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Hadtudományi Kar

katonai vezetői

katonai vezető

2004. – 2006.

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Bolyai János Katonai Műszaki Kar

védelmi igazgatási

védelmi igazgatási menedzser

2013. – 2015.

Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar

tűzvédelmi szakmérnök szak

tűzvédelmi szakmérnöki

III. Tudományos minősítés
Doktori értekezésének címe:
"A kritikus infrastruktúra védelme elméleti és gyakorlati kérdéseinek kutatása"

Dátum

Tudományág

Tudományos fokozat vagy cím

2011.

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Katonai Műszaki Doktori Iskola

PhD

IV. Kutatási terület

  • A tűzmegelőzés,
  • iparbiztonság és
  • a kritikus infrastruktúra védelem, valamint
  • a polgári védelmi szervezési feladatok

biztonságtudományi kérdéseinek kutatása katasztrófák elleni védekezés rendszerében.
V. Tudománymetriai adatok
Tudományos folyóiratcikk:

  • idegen nyelven:            2
  • magyar nyelven:        19

Konferenciaközlemény:

  • idegen nyelven:            1
  • magyar nyelven:          3

A kutatási téma leírása:
Az olyan globális léptékű kihívások, mint az éghajlatváltozás, migráció és a környezet-szennyezés vagy a kritikus infrastruktúráktól való egyre fokozódó függésünk, mind nagyobb fenyegetést jelentenek a társadalmi, környezeti és gazdasági biztonságra. Az ezek hatásaival szembeni védelem szükségessé teszi a katasztrófahelyzetekre kiható természeti, épített és technikai környezeti tényezők tudományos igényű vizsgálatát. Veszélyhelyzetben az ezek együttes hatása nyomán kialakuló rendkívüli körülmények jelentősen befolyással vannak a gazdaság, az állampolgárok létfeltételeire és a közigazgatás működésére.
A biztonság ezen szegmenseiben kiemelt helyet foglalnak el a megelőzés passzív műszaki-technikai eszközei, amelyek fejlesztésével hathatós lépések tehetők a veszélyeztető tényezők okozta kockázatok visszaszorítására. Krízishelyzetben az aktív biztonságtechnikai eszközök és a gazdálkodó szervezetek által működtetett biztonságirányítási rendszer védelmi intézkedései, valamint a hivatásos és a velük együttműködő önkéntes mentő, kárelhárító szervezetek beavatkozásai nagyobb eredményességgel valósulhatnak meg a gyakorlati tapasztalatok tudományos elemzése, értékelése és az új technológiák integrálása révén. A veszélyhelyzetek kezelésének valamennyi szintjén elengedhetetlen a védelmi igazgatás szereplőinek hatékony együttműködése és ennek a tapasztalatok alapján történő fejlesztése.
A helyzet kezelésére irányuló veszélyhelyzeti beavatkozások eredményessége nagyban függ az esemény alakulásának folyamatos értékelésére kidolgozott módszertan fejlettségétől is. A veszélyeztető folyamatok alakulása feletti irányítás visszaszerzése érdekében hozott döntések és az azokat a gyakorlati végrehajtásban leképező reagálás hatékonyságát is jelentősen növeli az új korszerűbb eljárások bevezetése.
Kutatási célok:

  • A tűzvédelmi, iparbiztonsági, veszélyhelyzeti és lakosságvédelmi rendszerek működési tapasztalatainak megismerése adatgyűjtés alapján;
  • A bekövetkezett tűzesetek és a beavatkozások statisztikai feldolgozásával a tűzvédelem eszközrendszerének fejlesztése;
  • Katasztrófavédelmi mentési, beavatkozási, helyreállítás-újjáépítés módszereinek vizsgálata;
  • A veszélyes ipar létesítmények, veszélyes áruszállítás biztonságának a fokozása a bekövetkezett balesetek elemzésével;
  • A nemzetközi katasztrófavédelmi együttműködés tapasztalatainak beépítése a veszélyhelyzetek értékelésének és a beavatkozások eljárásrendjébe;
  • A kritikus infrastruktúra biztonságát erősítő legjobb gyakorlatok megismerése, vizsgálata.

Alkalmazott módszerek:
A téma hazai és nemzetközi szakirodalmának vizsgálata szolgáltatja a kutatáshoz szükséges forrásanyagot. az empirikus úton szerzett gyakorlati ismeretek elemzése és azokból leszűrt következtetések tűzik ki a kutatómunka kiinduló pontjait. Ezt egészítik ki helyszíni megfigyelések, valamint az azok egyszerűsítésével összeállított esetleges kísérletek. Az eredmények feldolgozásához a különféle statisztikai módszerek nyújtanak segítséget. Az így feltártak a korábbi forráskutatások során beazonosított eljárásokkal és megoldásokkal kerülnek összevetésre. Mindezek szintetizálásával pedig új tudományos eredmények határozhatók meg.