Az „Együtt a magyar-afrikai nemzetközi fejlesztésért: Hálózatépítés, platformteremtés és szemléletformálás” névvel indított projekt megvalósítása 2023 novemberében kezdődött. Ennek keretében civil, döntéshozói, gazdasági és egyéb nemzetközi fejlesztésben érdekelt szereplők bevonásával csakugyan megkezdte működését a HU-MAN (Hungarian Multisectoral Africa Network) hálózat is a multiszektoriális párbeszéd és hatékony nemzetközi fejlesztési stratégiák kidolgozásának elősegítése céljából.
2024. február 13-án sor került az első találkozóra, melyen 16 szervezet képviseltette magát. Az Afrika Kutatóintézetet Prof. Dr. Besenyő János képviselte az Óbudai Egyetem nevében.
A HU-MAN tagok 2024-re további találkozókat helyeztek kilátásba az együttműködés megerősítése és a célkitűzések konkretizálása érdekében, az eredményekről pedig a 2024.október 14-20. között megrendezésre kerülő ‘Magyar-Afrika Hét 2’ Nemzetközi Fejlesztésre és Oktatásra fókuszáló témanapján kerül sor.
A programsorozat az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg.
További részletek és a résztvevők listája elérhető az Afrikáért Alapítvány honlapján, az alábbi linkre kattintva:
A kormány a Hungary Helps program részeként humanitárius és fejlesztési központot nyit Csád fővárosában. Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke, az Óbudai Egyetemen zajló Humanitárius Műveleti Menedzser angol nyelvű képzés oktatója beszélt az M1 műsorában, amely megtekinthető az alábbi linkre kattintva:
Csád Afrika éhségövnek is nevezett térségében, azaz a Száhel-övezetben helyezkedik el és jelenleg talán a régió egyik legmeghatározóbb állama. A szomszédos országokban – a Közép-afrikai Köztársaságban, Szudánban és Líbiában – hosszú évek óta dúló konfliktusok, polgárháborúk, valamint a Boko Haram terrorszervezet jelenléte és aktivitása Kamerunban, Nigerben és Nigériában rányomta bélyegét az ottaniak életére. A térségben zajló harcok elől sokan a ma még stabilnak mondható Csádba menekültek, amely további terhet ró az országra. A magyar kormány döntése alapján a segítségnyújtás érdekében – a Hungary Helps Program részeként – humanitárius és fejlesztési központ nyílik Csád fővárosában, N’Djamenában.
A segítségnyújtás többek között az egészségügyi felmérés és feladatvégrehajtás, valamint a humanitárius szakemberképzés területén folyt. Utóbbit az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán oktatott angol nyelvű, egyéves posztgraduális képzés keretében hajtották végre a szakemberek, köztük az Afrika Kutatóintézet munkatársai. Az oktatási misszióban résztvevők a képzésen túl konzultációs céllal menekülttáborokat látogattak, de segítséget nyújtottak az orvosi ellátás során is.
Köszönjük a munkatársaink, kollégáink és az önkéntesek munkáját!
A Baptista Szeretetszolgálat honlapján olvasható a szervezet beszámolója:
Három hete érkeztek vissza a közép-afrikai Csádból Óbudai Egyetem Afrika Kutatóintézetének munkatársai, akik az egyetemen folyó, a régióban egyedülálló Humanitárius Műveleti Menedzser képzés oktatói is egyben. Dr. Vogel Dávid, az egyetem Afrika Kutatóintézetének vezető-helyettese és tudományos főmunkatársa, a misszió egyik résztvevője beszélt a tapasztalatairól. A vele készített interjú az alábbi linkre kattintva érhető el:
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslatot. Ennek értelmében katonai misszió indulhat a közép-afrikai régióba. Az Egyenes Beszéd vendége volt Prof. Besenyő János, az Afrika Kutatóintézet vezetője, valamint Dr. Vogel Dávid, az Afrika Kutatóintézet vezető helyettese és tudományos főmunkatársa. A műsor az alábbi linkre kattintva megtekinthető:
Prof. Besenyő János, az Afrika Kutatóintézet vezetője, Dr. Vogel Dávid, az Intézet vezető helyettese, továbbá Szilágyi Béla, az Óbudai Egyetem oktatója és a Baptista Szeretetszolgálat elnöke voltak a Hit Rádió vendégei. A beszélgetés során szó esett az Óbudai Egyetem keretein belül oktatott, a régióban egyedülálló módon jelenlévő Humanitárius Műveleti Menedzser képzésről, valamint a csádi hummanitárius misszióról is.
A Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon található Afrika Kutatóintézet falain belül két új intézményi részleg kezdi meg működését: egy afrikanisztikai könyvtár és egy előadóterem. A Dr. Füssi Nagy Gézáról – a XX. század egyik legkiemelkedőbb afrikanista, nyelvész és műfordítóról – elnevezett könyvtárat, valamint a Prof. Toyin Falola – nigériai történész és az afrikai tanulmányok professzora – nevét viselő előadótermet Prof. Dr. Rajnai Zoltán, a kar dékánja adta át.
Az Afrika Kutatóintézet vezetője, Prof. Dr. Besenyő János, valamint a névadó gyermekei, Füssi Nagy Szabolcs és Füssi Nagy Anna Orsolya is köszöntötte a megjelenteket. Bemutatták az Afrika Kutatóintézet tevékenységét, a Könyvtárat és létrejöttének körülményeit, valamint végül, de nem utolsósorban a névadó életútját és munkásságát. Az átadó ünnepségen több hazai oktatási és kulturális intézmény, valamint az afrikai kontinenssel foglalkozó szervezetek, a tiszteletbeli konzuli testület tagjai, kutatók vettek részt, valamint megjelent Őexcellenciája Abdelhafid Alahoum, algériai nagykövet, Őexcellenciája Abdelkarim Hermi, tunéziai nagykövet, Salma Ait Belhadj első titkár, a marokkói nagykövetségről, valamint Ernesto Pedro Ganga ügyvivő, az angolai nagykövetségről.
A könyvtárban mintegy 6000 Afrikával kapcsolatos könyv és folyóirat található. A kutatóintézet munkatársainak köszönhetően pedig ez a szám folyamatosan növekszik. A bibliotékát nemcsak az Óbudai Egyetem, hanem más felsőoktatási intézmények oktatói és hallgatói is térítésmentesen használhatják. Emellett az új előadóteremben egyidejűleg 70 hallgató vehet részt képzéseken és itt zajlik a kar és a Kutatóintézet által működtetett Human Response Manager (HRP) angol nyelvű posztgraduális képzés is. A könyvtár és kutatóterem, valamint a modern oktatási eszközökkel felszerelt előadóterem jelentősen segíti nem csak az Afrika Kutatóintézet, de a Bánki Kar munkáját is.
*A Kutatóintézetet kutatási területét tekintve a rendkívül sokrétű, interdiszciplináris megközelítés jellemzi, ahol kiemelt szerepet kapnak sok más mellett a biztonságtudomány, a hadtudomány, a történettudományok, a nemzetközi és fejlődés-tanulmányok vagy éppen a politikatudomány és a regionális tanulmányok. A szerteágazó kutatási témák mellett négy állandó kutatócsoport tevékenykedik: a Konfliktusok és a terrorizmus, a Globális Dél, a Migráció és a Fenntartható Afrika kérdéseit vizsgálva.
Az eredeti poszt az egyetem honlapján elérhető az alábbi linkre kattintva:
Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon immár három éve sikerrel induló Humanitarian Response Manager, angol nyelvű, egyéves poszt-graduális képzés oktatói a nyár végén kormányzati megkeresést követően humanitárius segítségnyújtás keretében Csádba utaztak.
A Prof. Dr. Besenyő János PhD. által vezetett képzés egyik oktatója, Dr. Vogel Dávid mesélt a projektről és annak jövőbeni folytatásáról.
Hogy jött létre ez a humanitárius program?
A magyar kormány hozott egy döntést, Csád humanitárius támogatása érdekében, melyet a Hungary Helps Ügynökségen keresztül támogatott, így lényegében nekik köszönhetően jöhetett létre a program.
Hogy került a csádi misszió oktatói gárdájába?
Az Óbudai Egyetemen a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon működik az Afrika Kutatóintézet, amit 2019-ben Prof. Dr. Besenyő János hozott létre. Jelenleg már 60-nál is többen vagyunk nemzetközi szinten, akik úgy gondoljuk, hogy ennek a kutatóintézetnek az égisze alatt szeretnénk publikálni, konferenciákra járni, kutatni. Ennek a kutatóintézetnek vagyok az egyik tudományos főmunkatársa. Több kutató is tevékenyen részt vállal a karon három éve elérhető Humanitarian response manager (HRM) angol nyelvű posztgraduális képzésben.
Csádban is ezt a képzést tartottátok?
A humanitárius segítségnyújtás része volt a képzésünk, ahogy ez a magyar felajánlásban is szerepelt. Mindemellett például mezőgazdasági panel is beépült, gyakorlatorientáltabbá próbáltuk tenni az oktatást és a továbbiakban szeretnénk inkább személyre szabottabb képzést nyújtani, a HRM alapjaira építve, ami már inkább egyfajta mentorálás is.
Milyen területen tudnak elhelyezkedni a kurzust elvégző hallgatók?
Lényeges kiemelni, hogy a hallgatók itt jelen esetben helyi táborvezetők, akiktől mi magunk is sokat tanultunk, hiszen ők is humanitárius szakemberek. A kurzus lefedi a humanitárius műveletek teljes spektrumát: nemzetközi jog, biztonsági kérdések, táborok építése, illetve szervezése, civil–katonai kapcsolatok, tárgyalástechnika és még sorolhatnám. A tananyag rendkívül összetett, és az elméleti tudás átadása mellett a gyakorlati oktatásra is nagy hangsúlyt fektetünk. A végzett hallgatók a humanitárius területeken tudnak ezzel a diplomával elhelyezkedni.
Hányan vehettek részt a kurzuson?
Huszonheten jelentkeztek. Ez a szám is jelzi, hogy szükség van a világnak ezen táján az ilyen irányú képzésekre.
Mi volt a legnagyobb kihívás a számotokra?
Ez egy 140 kontaktórát tartalmazó képzés volt, amelyet 2 hétbe kellett belezsúfolnunk kora reggeli kezdéssel és késő estig tartó órákkal. Ezt leadni is elég kemény volt, de felfogni szinte teljesen új anyagként szintén nem egy apró feladat, de ahogy a „diákok”, úgy mi is megbirkóztunk a kihívással. Másik ilyen dolog a nyelvi különbség. Ezalatt azt értem, hogy bár mi angolul tartottuk az órákat – hiszen angol nyelvű képzésre szólt az akkreditáció – Csádban az emberek zöme franciául beszél, így az órák angol-francia tolmácsok segítségével zajlottak. Ez helyenként lassította az előremenetelt.
Ilyen nehezített körülmények között, hogyan épül fel a képzés?
Kitaláltunk egy 3 modulból álló rendszert: az első a kontaktórák, a második a szakdolgozat, a harmadik a záróvizsga, illetve a védés és ennek eredményeképp kaphatják meg ugyanazt az oklevelet, amit itthon Magyarországon kapnak az adott kurzust elvégző diákok.
Milyen hozadéka volt a segítségnyújtásnak?
A legfontosabb talán az, hogy a tudás és az oklevél megszerzésével a képzésben részt vevő hallgatók – e szakirányú végzettség birtokában – esélyt és lehetőséget kapnak ahhoz, hogy munkát vállaljanak, karriert építsenek. Nagyon szurkolok nekik, és remélem, hogy sikerrel járnak. Számunkra pedig fontos megerősítés volt, hogy nehezített körülmények között is helyt tudtunk állni. Pozitív visszacsatolás ez mind az oktatóknak, mind az egyetemnek, hogy képesek vagyunk sikerre vinni a világ másik felén egy ilyen képzést.
Milyen személyes érzéseid vannak a misszió egészével?
Az első etap alatt sok mindent megtapasztaltunk mi is, és igyekezni fogunk kijavítani az esetleges hibákat, és ezáltal a következő ciklust még rugalmasabbá és hatékonyabbá tudjuk tenni. Személy szerint nagyon várom, és sokat foglalkozom a novemberi kurzus szervezésével is, illetve kollégáimon is azt veszem észre, hogy rájuk is hasonló hatással volt az ott szerzett tapasztalat, és ők is lelkesen veszik ki a részüket az előkészületekből. Jó csapat jött össze, egy jó ügyért, és ez feltölti az embert.
Az eredeti poszt az egyetem honlapján elérhető az alábbi linkre kattintva:
ALAHOUM Abdelhafid algériai nagykövet felajánlásának köszönhetően az Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon működő Afrika Kutatóintézet 120 angol, francia és arab nyelvű, Algériáról és a Maghreb-régióról szóló könyvet kapott ajándékba. A felajánlott köteteket Besenyő János professzor a Kutatóintézet vezetője vette át a nagykövetség épületében. A kötetek a Kutatóintézet közeljövőben megnyitásra kerülő Füssy-Nagy Géza Könyvtárába és Kutatótermébe kerülnek. A 2023-ban létrehozott könyvtárban közel 6000, Afrikával foglalkozó kötet és folyóirat található, amelyek száma folyamatosan növekszik. A nagykövet úr az egyetemen tanuló algériai diákoktól értesült az Afrika Kutatóintézet tevékenységéről, valamint a könyvtárról, majd megkereste nagylelkű felajánlásával az egyetemet. Rövid egyeztetést követően pedig a kötetek átadása is megtörtént.
Az utóbbi időben számos afrikai országban került sor katonai puccskísérletre, melyek közül több sikeresen zárult. Ennek kapcsán vannak, akik az orosz érdekek felerősödését, a francia hatalmi befolyás visszaszorulását, tehát a regionális hatalmi viszonyok átrendeződését és az instabilitás növekedését vizionálják. Az Afrika Kutatóintézet vezetője, Prof. Dr. Besenyő János ezekről a kérdésekről is szót ejtett legutóbb, mellyel kapcsolatban az interjú a lenti linkre kattintva elérhető.
„Nemcsak kelet és nyugat között van konfliktus, hanem az iszlám és a kereszténység között is. Azaz kultúrák, vallások és egyéb érdekek is összecsapnak a Száhel-övezetben […] Az oroszok, főként az orosz-ukrán háború tükrében, nem tudnak olyan mértékű anyagi és katonai támogatást nyújtani.” (részlet a cikkből)
2023. szeptember 29-én ismét megrendezésre került a Kutatók Éjszakája, ahol a résztvevők szórakoztató, inspiráló előadásokon, kísérleteken, laborbejárásokon és további játékos programokon keresztül ismerhették meg a tudományos kutatás számos új eredményét. A rendezvény 146 szervező közreműködésével országszerte 200 helyszínen közel 2500 programot ölelt fel. Ennek keretében Intézetünk munkatársai is előadásokat tartottak:
Prof. Dr. Besenyő János, az Intézet vezetőjeként az „ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ EURÓPÁBA A FÖLDKÖZI-TENGER NYUGATI RÉSZÉN” című előadásában az illegális migráció kérdését járta körbe a Földközi-tenger nyugati részén, kiemelten Spanyolországra vonakozóan.
Schneider Richárd doktorandusz hallgatónk pedig „ADATKOLONIALIZMUS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA KORÁBAN” című előadásának keretében egyrészt arról beszélt, hogy a digitális átalakulás, valamint a mesterséges intelligencia (MI) által működtetett eszközök fejlesztése mára a nemzetközi erőviszonyok és hatalmi vetélkedés meghatározó pontjaivá váltak, másrészt az előadás – a klasszikus gyarmatosítást idéző – jelenséget, annak rendszerszintű bemutatását követően Afrika, valamint a Kínai Népköztársaság „Egy övezet, egy út” külpolitikai stratégiájának kontextusából származó gyakorlati példákon keresztül szemléltette.
Ezúton is gratulálunk az előadóknak a sikeres prezentációkhoz!
